Gépjárműbeszerzésre több alternatíva is kínálkozik attól függően ki milyen szempontokat tart fontosnak vállalkozása gazdaságos irányítása érdekében.
Ezek a lehetőségek egyben közösek, mindegyiknek ára van, csak az nem mindegy miért és mennyit fizetünk. Ragaszkodunk–e a tulajdonhoz, vagy “csak” használni akarjuk a gépkocsikat, ne adj isten összességében kedvezőbb gazdasági pozíció elérése mellett. A különböző konstrukciók összehasonlításánál az ügyfelek gyakran azt a módszert választják, hogy egyszerűen összeadják a fizetendő havi díjakat, s ahol kisebb az összegzés eredménye, azt tekintik a “jobb” ajánlatnak.

Ez a módszer igen egyszerű, de hibás.

Nem veszi ugyanis figyelembe a futamidő alatt jelentkező egyéb – a gazdálkodáshoz szorosan kötődő – járulékokat, elvonásokat. Itt főleg, mint minden vállalkozás számára legérdekesebb, legkényesebb kérdésre, az adófizetési kötelezettség alakulására helyezzük a hangsúlyt, s mutatjuk be a korrekció fontosságát a döntés előkészítés folyamatában.
A szemléletesebb bemutatáshoz felállítottunk egy modellt, ami a 2 versengő alapformát (lízing/hitel vagy bérlet) hasonlítja össze azonos paraméterek mellett. A vizsgált időszak 3 év, s ezen időszak alatt feltételezzük a nyereséges gazdálkodást.

I. Személygépkocsi

A.) Konstrukció: Hitel/Lízing

Vizsgált szempontok:

1. Árbevétel:

A havi díjakat, illetve a kezdő részletet természetesen minden vállalkozás csak az általa elért, megtermelt árbevételből tudja megfizetni. Jelen esetben a futamidő alatt az alábbi kifizetéseket kell megvalósítani.

36 x 26.164 (havi díjak) + 200.000 (kezdő részlet) = 1.141.904 Ft

2. Amortizáció:

A kifizetett díjakkal szemben jelenleg évi 20% amortizáció számolható el. A számviteli törvény szerinti amortizáció számításakor meg kell határozni a beszerzett eszköz hasznos élettartamát, illetve az ennek leteltekor várható piaci értékét. A beszerzési érték és a maradványérték különbsége adja az amortizáció alapját (A végfelhasználó személygépkocsi amortizációjának számításakor a bruttó vételárat tekinti amortizációs alapnak.)

1.000.000 – 300.000 (maradvány érték) = 700.000 az amortizáció alapja

700.000 x 0.2 x 3 (év)= 420.000 Ft a 3 év (vizsgált időszak) alatt elszámolható amortizáció a számviteli törvény szerint.

A társasági adótörvény azonban a társasági adó alapjának megállapításakor lehetőséget biztosít, hogy az adózó az értékcsökkenési leírást az eszköz bekerülési értékére vetítve, maradványérték levonása nélkül állapítsa meg. Eszerint számolva:

1.000.000 x 0,2 x 3(év) = 600.000 Ft a 3 év (vizsgált időszak) alatt elszámolható amortizáció az adótörvény szerint.

3. Adóalap:

Az adóalap – fentieket összegezve – a következők szerint alakul.

A számviteli törvény szerint az árbevételt csökkentjük az amortizáció és a megfizetett kamatok összegével, s így 1.141.904 – (420.000 + 141.904) = 580.000 Ft adóalappal számolhatunk a futamidő alatt.

4. Adófizetési kötelezettség:

A társasági adó és külön adó jelenlegi 16 + 4%-os kulcsával számolva – és figyelembe véve a társasági adó törvény szerinti adóalap módosításokra –, az adófizetési kötelezettség tehát:

5. Összes ráfordítás:

Ezek után már könnyen kiszámolható, hogy pontosan mennyibe kerül a gépkocsi 36 hónap alatt:

B.) Konstrukció: Bérlet

Vizsgált szempontok

1. Árbevétel:

A bérleti díjak kifizetéséhez természetesen ennél a konstrukciónál is árbevételre van szükség.

36 x 18.500 (havi bruttó bérleti díj) + 200.000 (bruttó kezdő bérleti díj) = 866.000 Ft

A személygépkocsi bérleti díjának ÁFA tartalma 2008.01.01.–től nem visszaigényelhető, azonban a bérbeadó számára levonható a beszerzés ÁFA tartalma. A bérbeadó “nettó értéken” vásárol, s ennek következménye, hogy a fizetendő bruttó havi díj kb. az ÁFA összegével kevesebb lesz, mint 2008 előtt, vagyis a törvény módosítása kedvezően érintette a személygépkocsit bérlő vállalkozásokat.

2. Költség:

A bérleti konstrukciónál a teljes bérleti díj költségként számolható el a futamidő alatt, így ugyanannyi a költség, mint az árbevétel:

36 x 18.500 (havi bruttó bérleti díj) + 200.000 (kezdő bruttó bérleti díj) = 866.000 Ft

3. Adóalap:

Fentiekből következően az adóalap igen kedvezően alakul:

866.000-866.000 = 0 Ft

4. Adó fizetési kötelezettség: 0 Ft

5. Összes ráfordítás:

866.000 Ft /bérleti díjak/

A hitel, illetve lízing összehasonlítása a bérlettel ennél a pontnál nem állhat meg, hiszen ez a különbség még túlzó. (Ekkora előnnyel – bármennyire is szeretnénk ezt bemutatni – a bérleti konstrukció nem rendelkezik.)

A futamidő végén a bérbeadó 3. személy részére értékesíti a bérbe adott eszközt. Tapasztalati számaink szerint az értékesítési ár – 36 hónapos futamidő mellett – az eredeti vételár 30%–a körüli összegben határozható meg. Ez példánkban bruttó 300.000 Ft.

A bérleti konstrukció “összes ráfordítása” így:

Konklúzió:

Bérleti konstrukció választása egy 1.000.000 Ft vételárú személygépkocsinál megközelítőleg 63.000 Ft megtakarítást eredményez.

Ha a gépkocsi vételára 7 M Ft, akkor ez a különbség 441.000 Ft (!!!).

S ha kicsit még tovább számolgatunk és egy közepes méretű, 20 db–os, vegyes gépkocsiparkkal (vezetői autók, üzletkötők autói, tehát személygépkocsik és tehergépkocsik vegyesen, stb..) bíró flottát modellezünk, akkor a megtakarításunkból egy kb. 5 M Ft értékű gépkocsit tudnánk vásárolni (!!), vagy éppen az alaptevékenységet támogatva más beruházást, fejlesztést hajthatunk végre, készletet tudunk növelni, alkalmazotti kört bővíthetünk, de mindenképpen jelentkezik megtakarítás, amit a termelésre tudunk fordítani.

Vezessük le a fenti példát egy tehergépkocsira vonatkozóan is.

II. Tehergépkocsi

A.) Konstrukció: Hitel/Lízing

Összes ráfordítás:

B.) Konstrukció: Bérlet

Tehergépkocsi bérleténél csökken a havi bérleti díj a személygépkocsihoz viszonyítva (bérleti díj ÁFA visszaigénylés miatt), sőt a maradvány érték ÁFA-ja is visszaigényelhető.

Összes ráfordítás:

Bruttó 1.000.000 Ft tehergépkocsi bérlése esetén megközelítőleg 91.000 Ft megtakarítást érhetünk el 36 hónapos futamidő alatt. (Ha a tehergépkocsi vételára 7 M Ft, akkor ez a különbség 640.000 Ft !!!)

III.) További előnyök:

A fentebb bemutatott kedvezőbb adózási feltételeken jóval túlmutatnak a flottakezelés, a bérleti konstrukció létjogosultságát erősítő előnyök, melyeket az alábbiakban foglaljuk össze.

* A bérbeadó által “üzemeltetett” flotta nagysága miatt kedvező biztosítási feltételek érhetőek el, melyeket a bérbeadó átenged a bérlője részére.

* Szintén a nagyobb darabszámmal magyarázható szervizköltségek tekintetében elérhető kedvezmény is.

* A szervizköltségek a használat során a szervizciklusokhoz igazodva, illetve a nem várt meghibásodások váratlanul, s emiatt egyenetlenül jelentkeznek, ezáltal okoznak kiszámíthatatlan időpontokban pénzügyi terhet.

A havidíjba épített átalány választásával ez a terhelés kis összegű, egyenletes, jól ütemezhető és alacsonyabb összegű.

* Ugyanez mondható el a téli gumi opció választásáról is, ahol jelentkezik ismét a bérbeadó által elért mennyiségi kedvezmények pozitív hatása is.

* Ha összegezzük az üzemeltetési költségek (szerviz, karbantartás, téli gumi, stb), valamint a biztosítások kedvezményeinek hatását, akkor ez cca. 15 – 20 %–os költségmegtakarítást is eredményezhet a gépjárműpark (vagy akár 1db gépkocsi) fenntartása során is.

* A bérleti konstrukció során a bérlő nem szerez tulajdonjogot az eszköz felett, nem kerül be könyveibe. Ebből adódóan nem kell azt kivezetnie (értékesítenie), nem keletkezik árbevétele (további társasági adóalap) és ÁFA fizetési kötelezettsége sem!

* A bérleti díj szolgáltatás igénybevételének ellenértéke, költségként kerül elszámolásra, tehát nem a beruházásra elkülönített keretet terheli.

* A bérlőnek nincs semmilyen adminisztratív nyilvántartási kötelezettsége, az eszközök a bérbeadónál kerülnek nyilvántartásra. Nagymértékben csökken a gépkocsik üzemeltetésének élőmunka igénye, hiszen minden feladatot a flottakezelő lát el.

Havonta 1 számlát szükséges feldolgozni akár 100 db-os flotta esetében is.

* A gépkocsihoz üzemanyagkártya is rendelhető, melynek használata során a bérlő havonta egy alkalommal, összesítve fizeti meg a felhasznált üzemanyagot. A gépkocsi vezetőjének gyakorlatilag nincs szüksége az üzemeltetés során készpénzre, mivel az összes felmerülő költség a bérbeadónál jelenik meg, aki azt a szolgáltatók részére megtéríti, s időben eltolva hárítja át a bérlőre.

* A bérbeadó havonta összesített jelentésben tájékoztatja a bérlőt a gépkocsival kapcsolatos eseményekről (szerviz, biztosítási esemény, üzemanyag vásárlás ideje, mennyisége, stb. ) a bérlő által megadott formátumban és adattartalommal, amely külön munkaráfordítás nélkül a vezetői információs rendszer inputja. Alkalmas járművenkénti összehasonlításokra, elemzésekre, a “renitens“ használók kiszűrésére.

Reméljük sikerült az érdeklődést felkelteni a bérleti konstrukció és a flottakezelés iránt!

További kérdéseivel forduljon bizalommal munkatársainkhoz!